Első nap az iskolában

Ma megvolt az első tanítási nap, de haladjunk szépen sorjában! Nem hiszem, hogy ilyen sűrűn fogok firkálni ide, de most az elején annyi újdonság van, hogy a híresen rossz memóriámmal jobb, ha gyorsan papírra vetem, vagyis netre, de az hülyén hangzik, mondjuk úgy eszperente lenne, na mindegy:)
Szóval még tegnap előtt este elmentünk egy étterembe jó sokan kajálni. Ahogy hallom, az "öregek" közül sokan nem szeretik a helyet, de mi, idióta újoncok csak kapkodtuk a fejünket a hely láttán. Ahogy beléptünk, egy szűk folyosó (tele mindenféle mexikói népi motívumokkal) egy viszonylag sötét előtérbe vezetett, ami inkább állatkert, mintsem egy étterem, ugyanis volt benne vagy 3-4 nem kicsit, hanem inkább nagyobbacska akvárium (az egyikben szerintem egy piranha lakott, bár nem vagyok nagy halszakértő) és két baromi nagy madárketrec. A ketrec dugig volt szebbnél szebb (és hangosabbnál hangosabb) papagájokkal, az egyik beszélt is:)
A vacsoránál egy asztalhoz kerültem két helybéli diákkal, akik a kajaválasztásnál kisegítettek tanácstalanságomban. Jól jártam velük, mert nagyon finomat sikerült ennem, bár ránézésre nem volt túl bizalomgerjesztő és nem is tudom pontosan mi volt benne. De elfogyott és kutya bajom! Viszont én hülye itthon hagytam a fényképezőgépemet, úgyhogy kénytelen leszek másoktól kunyerálni. Például az egyik kínai lánytól, akinek olyan fényképezőgépe van, hogy amikor megláttam, hirtelen nem is esett le, hogy azzal ő fényképezni akar...
Tegnap bementünk a bankba véglegesíteni a számlánkat, ott is túl egyszerűen ment minden... Ebéd után nemzetközi futballmérkőzésen küzdöttünk a kilók ellen: mexikó vs. a világ többi része csapatfeloszásban a világ többi része fölényes győzelmet aratott. A meccs végére mondjuk mindenki haldoklott, mert a mexikói srácok iszonyatosan jó kondiban vannak és ügyesek is, a mi csapatunk jó része meg még az itteni levegőt se szokta meg, nekem is volt, hogy az ájulás kerülgetett a gyors kiszáradástól, pedig általában jól bírom az ilyet... De szerencsére mindenki megúszta a dolgot maximum egy kis izomlázzal. Tekintve, hogy itt nem divat csak úgy tét nélkül játszani, a vesztes csapat sört ajánlott fel az esti összeröffenésre. Így megint volt oka a bulinak és a lelkes spanyol srác megkérdezte Árpit, hogy akkor náluk lesz a találkozó ugye. Árpi köpni nyelni nem tudott, de belement a dologba, úgyhogy este cirka 20 ember gyűlt össze kicsiny lakásukban:) Mindenki jól érezte magát szerintem és az az érzésem, hogy még sok ilyen lesz a félév során, mert itt nem igazán van más lehetőség a szórakozásra. Szerencsére itt már nálam volt a gép is, úgyhogy lőttem néhány fotót:

Árpi és Gábor - a szó minden értelmében - kocka játékai igencsak zavarba hozták a lelkes próbálkozókat:)

Magyarország*2, Mauritius, Mexikó, Kína

Kép a képben: rosszul csinálom...

Mindenki szeret mindenkit, világbéke és a többi

Na és akkor az indokolatlanul hosszú bevezető után az első nap az iskolában. Kapásból volt két órám egymás után (de szerencsére csak 3/4 12-kor kezdődött az első, úgyhogy lehetett aludni!), úgyhogy a tárgyaim 2/3 részéről már van fogalmam. Érdekessége a dolognak, hogy egyik tanár se amerikai. Igor Sevostianov tartja a Plaszticity-t és egyébként ő az én "advisor"-om a félévben (még nem tudom, ez pontosan mit is takar). Neve alapján gondolható, hogy elég durva orosz akcentussal beszél, ami néha elég vicces tud lenni. Csak egy példa: neki a "vektor" az "vjektor". És emellett eléggé őrült tudós feje van az embernek. A Propulsion tárgyat pedig Chunpei Cai tartja, aki azzal kezdte az órát, hogy a táblára a neve alá a kiejtését is felírta (gondolom nem szereti, ha "Kái"-nak ejtik). Ami már ma világossá vált: itt nem lesz lazulás a vizsgaidőszakig, mindkét tárgyból lesz zh, 6-7 házi feladat meg prezentáció, vagy vizsga a legvégén... De így legalább nem egyszerre lesz sok a végén. Egyébként a tankönyvek iszonyatosan drágák: megnéztem az ajánlott irodalmat az egyetemi könyvesboltban, ahol egy kb A5ös alapú, keménykötésű, max. 400 oldalas könyvet használtan kb 140 dollárért dobálnak az ember után... Na ezt jó rövidre fogtam, kicsit becsapós így a cím:)
Egyébként még egy kis adalék a suliról: van saját tűzoltósága és rendőrsége, a területének kb az 1/3ad részét parkoló teszi ki, az itteni "Műegyetemi ajándékbolt" akkora, mint otthon mondjuk egy kétszintes C&A és a választék is van olyan bőséges (szerintem, ha akarnám a teljes ruhatáramat le tudnám cserélni csak különböző NMSU-s cuccokra). Mondjuk ez utóbbi nem hozott nagyon lázba, de azért meghökkentő, na. A szálláslehetőségek között olyan is van, hogy a kedves diák az egész pereputtyával ideköltözhet. Ez a rész pont itt van a szomszédunkban, úgyhogy egész kertvárosias a hangulat.
Na most elmegyek futni, úszni, vaaaagy sétálok egyet fényképezőgéppel a kezemben, mert van mit fotózni, meghát gyakorolni is kell, ugye.
Jóéjszakát gyerekek és anya, apa! :)